10 éve avatták szentté II. János Pál pápát

XVI. Benedek pápa ismerve elődje életét, művét és jelentőségét, illetve figyelembe véve a hívek általános óhaját, az előírt időnél előbb indította el II. János Pál pápa boldoggá avatási perét. II. János Pál pápa emberek tömegeit szólította meg, döntő hatással volt a történelemre és ő volt az a Péter-utód, aki a II. vatikáni zsinat szellemét igyekezett elmélyíteni és gyakorlattá tenni az Egyház életében. Karol Wojtylát 2011 tavaszán, másfél millió hívő jelenlétében avatták boldoggá Rómában. A szentté avatásáról szóló döntést pedig Ferenc pápa 2013-ban egy dekrétummal hozta meg. 10 esztendővel ezelőtt, 2014. április 27-én ünnepeltük a lengyel pápa szenttá avatását. A szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek emeritus pápa is. A szertartáson pedig nyolcszázezer zarándok és száznál több hivatalos állami delegáció vett részt.

II. János Pál a 264. római pápa volt, ugyanakkor közel fél évezred óta az első nem olasz származású egyházfő, és egyúttal ő volt a történelem első szláv pápája. A vasfüggöny keleti oldaláról való érkezése különös jelentőséggel bírt. 27 esztendős pontifikátusát, mely az egyik leghosszabb pápai uralkodás a történelemben, a békére és a párbeszédre való törekvés, valamint a rendíthetetlen, de szeretettel áthatott hit jellemezte.

Utazó pápa volt, valósággal kinyitotta az Egyházat a világ felé: 104 apostoli látogatást tett Olaszországon kívül és még többet Olaszországban. Hazánkba kétszer látogatott el, 1991 augusztusában és 1996 szeptemberében. 14 enciklikát, számos apostoli levelet és buzdítást írt. Megreformálta a kánonjogot és pápasága alatt született meg az új katolikus katekizmus. A zsinati tanítás szellemében kiemelt figyelmet szentelt a fiataloknak, a keresztények egységének, a vallásközi párbeszédnek, az egyház társadalmi tanításának, illetve a világiak egyházi szerepvállalásának

Karol Wojtyla döntő szerepet vállalt a kommunizmus megdöntésében. Új kelet-politikája a korábbi évtizedekhez képest tudatosabb és konfrontatívabb politikát folytatott a kommunista blokk országaiban. A milliók által követett 1979-es lengyelországi látogatása felgyorsította a lengyelországi folyamatokat (pl. Szolidaritás mozgalom) és áttételesen az egész szovjet blokk rendszerváltási folyamatát.

János Pál már zsinati szakértőként is Európa egyesülésének társadalmi szükségességéről beszélt. A vasfüggöny lebontása után kiadott apostoli buzdításában, az Ecclesia in Europa-ban Krisztust, mint a remény és az örömhír elhozóját mutatta be a harmadik évezred Európája számára. A katolikus egyházfő egy olyan Európát ajánlott, amelyben a jelen felmutatja a múlt értékeit, amelyben a népek egymást békében kiegészítik és gazdagítják, s melyben mindezt a keresztény humanizmus koordinátarendszerében élik meg.